„A kémszoftver segítségével távolból bekapcsolható a telefonon akár a mikrofon, akár a kamera.”

Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb lehallgatási botrányát tette elérhetővé egy nemzetközi oknyomozó együttműködés keretében a Direkt36. Egyelőre az derült ki, hogy számos országban ismert újságírók, üzletemberek és ügyvédek százainak mobiltelefonjára telepíthették az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét, amit minden jel szerint a magyar állam is bevethetett. 

A Pegasus kémszoftverről van szó, amely a hírek szerint olyannyira mindentudó, hogy több jogosultságot szerez magának a készüléken, mint amennyi a mobil használójának lehet.

Ami tény:

• Nemzetközi tényfeltáró oknyomozás derítette ki, hogy az izraeli NSO cég Pegasus nevű kémprogramját újságírók és az Orbán-kormány kritikusai ellen is bevethették Magyarországon
• Az izraeli kémprogram gyártója kezdetben mindent tagadott, és nem árulta el, kik voltak a vevőik, de a Washington Post szerint a cég egy volt alkalmazottja megerősítette a magyar kormány érintettségét
• A nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtéseket engedélyező Varga Judit igazságügyi miniszter szerint pedig „komoly probléma lenne, ha nem lennének ilyen eszközeink, viszont ezeknek a felhasználása törvényes rendben zajlik.

A lehallgatási botrány kivizsgálása, a visszaélésszerű megfigyelések bizonyítása az ügy titkossága miatt nehézkesnek tűnik, de egyáltalán nem lehetetlen. A kérdéses és titkos kémszoftver beszerzésének körülményei nem nyilvános adat. Ez mondjuk egyáltalán nem meglepő, hiszen ez a legtöbb védelmi és biztonsági célú beszerzésnél így van. De még ezek a részletek is bemutathatók a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén, hiszen ez a testület szokta a jóváhagyását adni az ilyen beszerzések titkosságára, a nyílt közbeszerzés mellőzésére is. Ám az ülés összehívását a Fidesz elutasította a témában. Márpedig a 7 tagú testületben 3 fideszes és 1 KDNP-s politikus ül, ha pedig a kormánypártok egységesek, nélkülük határozatképtelen és értelmetlen az ülés.

Stummer János, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke a mostani megfigyelési ügyben már jelezte, hogy tervezik vizsgálóbizottság létrehozását. Ebben az ellenzéki pártok összefogása nélkülözhetetlen, mivel vizsgálóbizottság felállítását a képviselők egyötöde kezdeményezheti, vagyis legalább 40 képviselő. Ekkora frakciója pedig egyedül egyik ellenzéki pártnak sincs. A kezdeményezés azonban csak az első lépés. A vizsgálóbizottság létrehozásáról, megalakításáról, megbízatásának idejéről ugyanis már az Országgyűlés dönt, ehhez pedig legalább a képviselők felének támogatása szükséges. Vagyis a kormánypártok nélkül vizsgálóbizottságot sem lehet létrehozni, pláne nem működtetni, hiszen, ha a kormánypártiak bojkottálják a testület üléseit, az nem tud határozatképes lenni, így érdemi munkát sem végezhet.

forrás: hvg.hu

A nemzetközi újságírócsoport vasárnap este óta közzétett leleplezéseihez a technikai részleteket jórészt az Amnesty International emberjogi szervezet berlini biztonsági laboratóriuma szolgáltatta. Ott 2016-ban figyeltek fel az izraeli szoftverre, amikor egy arab emberjogi aktivista, Ahmed Manszur telefonját vizsgálták meg.

A magyar kormány hárít

Magyarországon is több újságíró telefonjából kimutatták az izraeli kémprogramot, a kormány mégis hárít. Szijjártó Péter külügyminiszter egy komáromi V4-találkozón leszögezte: az általa vezetett Információs Hivatal nem működik együtt az izraeli titkosszolgálattal és nem vásárolta meg a szoftvert az NSO-tól. Sőt a miniszter arra utasította az IH főigazgatóját, hogy vizsgálja ki: valóban voltak-e lehallgatások és ha nem, akkor kinek áll érdekében félreinformálni az embereket.

A világ talán legismertebb kiszivárogtatója, az ex CIA hírszerző Edward Snowden szerint viszont éppen ez a hozzáállás a legbeszédesebb. Twitterén azt írta: gyanús ha egy kormánynak elvileg ,,nincsen tudomása az akcióról” mégis más titkosszolgálatokat kezd el hibáztatni a botrány kirobbanása miatt.

forrás: euronews.com

The post Pegazus ügy sztori. Lehallgatás, vagy elhallgatás? appeared first on Fekete Péntek Infó.