„A kémszoftver segítségével távolból bekapcsolható a telefonon akár a mikrofon, akár a kamera.”

Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb lehallgatási botrányát tette elérhetővé egy nemzetközi oknyomozó együttműködés keretében a Direkt36. Egyelőre az derült ki, hogy számos országban ismert újságírók, üzletemberek és ügyvédek százainak mobiltelefonjára telepíthették az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét, amit minden jel szerint a magyar állam is bevethetett. 

A Pegasus kémszoftverről van szó, amely a hírek szerint olyannyira mindentudó, hogy több jogosultságot szerez magának a készüléken, mint amennyi a mobil használójának lehet.

Ami tény:

• Nemzetközi tényfeltáró oknyomozás derítette ki, hogy az izraeli NSO cég Pegasus nevű kémprogramját újságírók és az Orbán-kormány kritikusai ellen is bevethették Magyarországon
• Az izraeli kémprogram gyártója kezdetben mindent tagadott, és nem árulta el, kik voltak a vevőik, de a Washington Post szerint a cég egy volt alkalmazottja megerősítette a magyar kormány érintettségét
• A nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtéseket engedélyező Varga Judit igazságügyi miniszter szerint pedig „komoly probléma lenne, ha nem lennének ilyen eszközeink, viszont ezeknek a felhasználása törvényes rendben zajlik.

A lehallgatási botrány kivizsgálása, a visszaélésszerű megfigyelések bizonyítása az ügy titkossága miatt nehézkesnek tűnik, de egyáltalán nem lehetetlen. A kérdéses és titkos kémszoftver beszerzésének körülményei nem nyilvános adat. Ez mondjuk egyáltalán nem meglepő, hiszen ez a legtöbb védelmi és biztonsági célú beszerzésnél így van. De még ezek a részletek is bemutathatók a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén, hiszen ez a testület szokta a jóváhagyását adni az ilyen beszerzések titkosságára, a nyílt közbeszerzés mellőzésére is. Ám az ülés összehívását a Fidesz elutasította a témában. Márpedig a 7 tagú testületben 3 fideszes és 1 KDNP-s politikus ül, ha pedig a kormánypártok egységesek, nélkülük határozatképtelen és értelmetlen az ülés.

Stummer János, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke a mostani megfigyelési ügyben már jelezte, hogy tervezik vizsgálóbizottság létrehozását. Ebben az ellenzéki pártok összefogása nélkülözhetetlen, mivel vizsgálóbizottság felállítását a képviselők egyötöde kezdeményezheti, vagyis legalább 40 képviselő. Ekkora frakciója pedig egyedül egyik ellenzéki pártnak sincs. A kezdeményezés azonban csak az első lépés. A vizsgálóbizottság létrehozásáról, megalakításáról, megbízatásának idejéről ugyanis már az Országgyűlés dönt, ehhez pedig legalább a képviselők felének támogatása szükséges. Vagyis a kormánypártok nélkül vizsgálóbizottságot sem lehet létrehozni, pláne nem működtetni, hiszen, ha a kormánypártiak bojkottálják a testület üléseit, az nem tud határozatképes lenni, így érdemi munkát sem végezhet.

forrás: hvg.hu

A nemzetközi újságírócsoport vasárnap este óta közzétett leleplezéseihez a technikai részleteket jórészt az Amnesty International emberjogi szervezet berlini biztonsági laboratóriuma szolgáltatta. Ott 2016-ban figyeltek fel az izraeli szoftverre, amikor egy arab emberjogi aktivista, Ahmed Manszur telefonját vizsgálták meg.

A magyar kormány hárít

Magyarországon is több újságíró telefonjából kimutatták az izraeli kémprogramot, a kormány mégis hárít. Szijjártó Péter külügyminiszter egy komáromi V4-találkozón leszögezte: az általa vezetett Információs Hivatal nem működik együtt az izraeli titkosszolgálattal és nem vásárolta meg a szoftvert az NSO-tól. Sőt a miniszter arra utasította az IH főigazgatóját, hogy vizsgálja ki: valóban voltak-e lehallgatások és ha nem, akkor kinek áll érdekében félreinformálni az embereket.

A világ talán legismertebb kiszivárogtatója, az ex CIA hírszerző Edward Snowden szerint viszont éppen ez a hozzáállás a legbeszédesebb. Twitterén azt írta: gyanús ha egy kormánynak elvileg ,,nincsen tudomása az akcióról” mégis más titkosszolgálatokat kezd el hibáztatni a botrány kirobbanása miatt.

forrás: euronews.com

The post Pegazus ügy sztori. Lehallgatás, vagy elhallgatás? appeared first on Fekete Péntek Infó.

Tizennégy kérdést tartalmaz a kormány következő nemzeti konzultációja, amelynek válaszait augusztus 25-ig küldhetik vissza az emberek.

A kérdések érintik a minimálbér szintjét, a családtámogatásokat, a migrációt, a hitelmoratóriumot és az adókat is.

Az első kérdés szerint többen úgy vélik, hogy a járvány után a világ sok tekintetben megváltozott, egy veszélyesebb korszak kezdődött. Magyarországot meg kell erősíteni, hogy meg tudjon felelni az új kihívásoknak. Mások szerint minden újra olyan lesz, mint a járvány előtt, így nincs erre szükség.

“Vannak, akik azt mondják, Magyarország megerősítését a minimálbér megemelésével kell kezdeni. A minimálbért 200 ezer forintra kell emelni, mert ez is biztosítja, hogy a gazdasági növekedésből ne csak a vállalatok, hanem a magyar emberek is részesüljenek. Mások szerint erre nincs szükség” – folytatódik a kérdések sora.

Egy újabb kérdés szerint vannak, akik azt mondják, Magyarországot úgy lehet megerősíteni, ha alkotmányos védelmet adunk a családtámogatásoknak, a munkát terhelő alacsony adóknak és a nyugdíjaknak, hogy válságok alatt egyetlen kormány se vehesse el azokat az emberektől. Mások szerint erre nincs szükség, a válságok árát fizessék meg az emberek.

“Vannak, akik azt mondják, Magyarország megerősítéséhez fontos lenne, hogy arra törekedjünk, Európában Magyarországon legyenek a legkisebbek a munkát terhelő adók. Mások szerint erre nincs szükség, vissza kell térni a Gyurcsány-korszak politikájához, és emelni kellene a munkát terhelő adókat” – a kormány ennek eldöntésére is kéri az embereket.

“Vannak, akik azt javasolják, hogy ha sikerül a kormánynak a gazdasági növekedés mértékét 5,5 százalék fölé emelni, akkor a gyermeket nevelő szülők kapják vissza a 2021. évben befizetett adójukat (az átlagbér adószintjéig), mivel ők viselték a legnagyobb terhet a járvány alatt. Mások szerint erre nincs szükség” – szerepel a konzultációban.

A kérdések sora úgy folytatódik: “vannak, akik szerint a hitelmoratóriumot 2021 szeptemberétől jövő év júliusáig meg kell hosszabbítani, hogy azok a családok és vállalkozások, melyek rászorulnak, továbbra is felmentést kapjanak a hitel visszafizetése alól. A bankok szerint erre nincs szükség, a hitelmoratóriumot meg kell szüntetni és mindenkinek törlesztenie kell”.

“Brüsszel a járvány után újra vissza fog élni a hatalmával, eljárásokat indít hazánk ellen, hogy rákényszerítse a magyarokra az akaratát. Vannak, akik azt gondolják, Magyarországnak vállalnia kell a vitákat, és ki kell állnia az emberekért. Mások szerint Magyarországnak engednie kell Brüsszelnek” – tartalmazza a kérdőív.

“Brüsszel új adókat akar ránk kényszeríteni, hogy a multinacionális vállalatok által okozott környezetszennyezés és a klímaváltozás költségeit magasabb rezsiárakon keresztül a magyar családokkal fizettesse meg” – a kormány erről is megkérdezi az emberek véleményét, ahogy arról is: a “Soros György által finanszírozott szervezetek széles körű nemzetközi támadást indítottak Magyarország ellen a gyermekek védelméről szóló törvény miatt. Ez a törvény megtiltja a gyermekekre irányuló szexuális tartalmú propagandát az óvodákban, az iskolákban és a gyermekek számára elérhető médiában.”

“Soros György a járvány után újra meg fogja támadni Magyarországot, mert a magyarok ellenzik az illegális migrációt. Vannak, akik szerint ellen kell állni a Soros-szervezetek nyomásgyakorlásának, mások szerint Magyarországnak engednie kell a migrációs vitában” – folytatódik a kérdéssor.
Egy újabb kérdés arról szól: “sokak szerint a járványok korában óriási veszélyt jelent, ha mindenki szabadon beutazhat Magyarországra. Fenn kell tartani annak a lehetőségét, hogy újabb járványhullámok felbukkanása esetén járványügyi korlátozásokat lehessen előírni, és a járványok által sújtott országokból csak egészségügyi vízummal lehessen belépni Magyarországra. Mások szerint a járvány véget ért, a szabad beutazás lehetőségét minden országból korlátlanul biztosítani kell.”

“A brüsszeli bürokraták és Soros György szervezetei szerint a járvány utáni években fel kell gyorsítani a bevándorlók behozatalát. A tengeri úton érkező migránsokat pedig kötelezően szét kell osztani az európai országok között. Magyarország kormánya nem támogat semmilyen kötelező szétosztást. A kormány álláspontja szerint a járvány után is csak önkéntes alapon lehet befogadni a migránsokat, és nem lehet kötelező módon szétosztani őket az unió országai között” – tartalmazza a konzultáció, és kitér arra is:: “vannak, akik szerint a járvány utáni két évben járványügyi migránsSTOP-ra van szükség. Teljesen le kell zárni a határokat a migránsok előtt, mert újabb vírusmutációkat hurcolhatnak be Magyarországra. A brüsszeli bürokraták szerint nem szabad visszautasítani a járvány idején érkező migránsok befogadását.”

A konzultáció úgy zárul: “a járvány idején látható volt, hogy a nemzetközi piacon nagy küzdelem alakult ki a vakcinákért. Vannak, akik szerint a járványok korában meg kell szüntetni ezt a kiszolgáltatottságot, ezért szükség van magyar vakcinagyárra. Mások szerint erre nincs szükség.”

Nemzeti konzultáció online

Nemzeti konzultáció 2021 online kitöltés: Nemzeti konzultáció online kitöltésre – egyelőre – nincs lehetőség.

A kérdőíveket postán küldik és válaszokat augusztus 25-ig küldhetik vissza az emberek.

The post Nemzeti konzultáció 2021 július online kitöltés – közzétették a kérdéseket appeared first on Fekete Péntek Infó.