A tőzsde
A világ első tőzsdekrachja a Törökországból származó tulipánhoz fűződik – olvassuk Hegedűs Péter és Szabó Zoltán cikkében. Az első hagymát a XVII. század elején a szultán ausztriai nagykövete hozta az öreg kontinensre. A hollandok meg különleges, egyedi tulipánokat nemesítettek, amelyekkel meghódították a többi országot. Egy-egy különleges hagymáért a reális értékük többszörösét – mai értéken akár 600 ezer forintot – is fizettek. A hatalmas üzletet látva végül már mindenki be akart szállni a virágüzletbe. A versengés hisztériává fokozódott, a tulipánhagymákkal már az amszterdami tőzsdén is kereskedtek. 1637 áprilisában azonban egy csapásra zuhanni kezdtek az árak, és sok család egész vagyonát elveszítette. forrás
A tőzsde nyilvános, központosított és szervezett piac, olyan hely ahol meghatározott árukat, meghatározott időben, meghatározott személyek adhatnak vehetnek szigorú eljárási szabályok szerint. A magyarországi tőzsde jogi személy, nyereségorientált részvénytársaság. Üzletet csak tőzsdeügynökön (alkusz) keresztül lehet kötni. A tőzsdei kereskedelemben részt vevő áruknak vagy értékpapíroknak nem kell jelen lenniük, mivel az egyes áruk helyettesíthetők, illetve egymással kicserélhetők. Az eladni és vásárolni szándékozók árelképzelései befutnak a tőzsdei üzletkötőkhöz (brókerek), akik ezeket megpróbálják a piacon érvényesíteni. A tőzsde nemcsak piac, hanem a modern gazdaságban nélkülözhetetlen gazdasági értékelő és információs központ is.
forrás: wikipédia
1929. október 24-én, csütörtökön reggel a New York-i tőzsde a szokásos nyüzsgéssel nyitott. Ám 11 óra felé valaki látványosan nagy értékű és mennyiségű értékpapírt dobott piacra. A korábbi napok nyugtalanító hírei miatt erre hatalmas eladási láz kezdődött és a papírok értéke azonnal zuhanni kezdett. Délre már teljes lett a pánik, az ügynökök néhány óra alatt több mint tizenkétmillió részvénytől szabadultak meg. Ez volt a híres fekete csütörtök, amit rövidesen a fekete péntek és a fekete kedd követett. A bankok, amelyek a részvényvásárlásokhoz hitelt biztosítottak, egymás után mentek csődbe, így a tőzsde összeomlása után az amerikai bankrendszer is évekre tönkrement. A vihar végigsöpört a világon, s évekig tartó gazdasági válságot okozott. Európa, amely még a felvett hiteleket nyögte, még nehezebb helyzetbe került. Az olcsó hiteleket ugyanis többnyire a mezőgazdaságba fektették, ami az agrártermékek árának csökkenéséhez, illetve túltermeléshez vezetett. A gazdaságon hiperinfláció és óriási munkanélküliség lett úrrá. Mindennek súlyos politikai következményei lettek. forrás
Fekete Péntek a New York-i tőzsdén
Az 1929. október 24-ei tőzsdei árzuhanás után, 25-én került sor a New Yorki-i börzén a „fekete péntek” elnevezésű krachra. Az ezt követő két év a világ legtöbb országában a gazdasági válság legsúlyosabb éveit jelentette. Úgy tűnt, hogy a szabadversenyes kapitalizmus ideje lejárt.
Tőzsde, tőzsdei hangulatképek
