OTP-s csalás e-mailen. Hogyan ismerhetem fel?

Hirdetés

OTP-s csalás e-mailen. Hogyan ismerhetem fel?

OTP-s csalás e-mailen. Hogyan ismerhetem fel? Sokan észlelik, hogy e-mailben érkezik a bankjuktól hamis e-mail, amelyben mindenféle ármánykodással próbálják a címzettet megtéveszteni. Mindig arra megy ki a levél, hogy valahogyan megszerezzék az adatainkat, és ellopják a pénzünket! Mi a legnagyobb probléma a címzetteknél? A megszokás! Hogy gondolkodás nélkül kattintanak a megadott linkre, nem figyelnek arra, hogy ki is küldte a levelet, belenyugodva abban, hogy most megint pénzt akar levenni a bankjuk valami miatt. Légy óvatos! Az OTP bank kiadott egy közleményt, hogyan ismerhetjük fel az e-mailes csalásokat. Íme, közöljük, jól jegyezd meg valamennyit, nehogy belőled is áldozat váljék!

Az e-mail feladója nem az OTP bank, tehát nem a bank hivatalosan használt e-mail postafiókjából érkezik az üzenet, vagy a szervezet hivatalos e-mail címe helyett privát emailről érkezik. Mindig nézze meg, hogy milyen e-mail-címről kapta az e-mailt!
Az e-mail automatikusan a levélszemét (spam) mappába kerül, mert a levelezőprogram valami gyanúsat észlelt benne.
Az üzenet szövegét rossz magyarsággal, helytelen megfogalmazásokkal, oda nem illő szavakkal írták meg, keverve a tegező és magázódó megszólítást.
A korábban kapott levelektől eltér az e-mail kinézete, formátuma: más betűtípust, szerkesztést, arculati elemeket, vagy esetleg hibás jogi nyilatkozatot használ.
Az üzenet úgy van megfogalmazva, hogy sürgető legyen, akár nyereményjátékot hirdet vagy büntetéssel fenyeget.
Az e-mailben szereplő link furcsának tűnő, ismeretlen URL címmel rendelkezik, vagy a böngésző szoftver biztonsági szűrője gyanús forrásként tűnteti fel azt.
Az emailben megadott link látszólag hasonlít az eredeti oldal címére, a kattintás után a címsorban teljesen más jelenik meg.

Hirdetés

Az emailen keresztüli adathalász módszernél általában az adott bank vagy vállalat nevével visszaélve igyekeznek adatokat csalással megszerezni. Ezekben az emailek olyan linkeket tartalmaznak, amelyek egy internetbanki belépő oldalra vagy egy fizetési felületre hasonlító, de hamis weboldalra vezetnek. Ha a csalás áldozata ezen a weboldalon megadja a belépési adatait, akkor azok az adatok azonnal a csalókhoz kerülnek, akik így hozzáférhetnek az áldozat bankszámlájához.